Szépmíves tanulmányi kirándulás – 2025. március 21.- 23.

A rendelkezésre álló három nap sűrű és gazdag programot tartogatott: a diákok először a tatai Esterházy-kastély megújulásának történetét, annak szakmai részleteit és különlegességeit ismerhették meg Lázár Ivettának köszönhetően. A tárlatvezetés történelmi, művészettörténeti, és a gyakorlati kivitelezés technikai részleteinek szempontjából is értékes élményt jelentett számunkra.

A nap második állomása a komáromi Csillagerőd különleges kincseinek megtekintése volt, ahol a budapesti Szépművészeti Múzeum legendás gipszmásolat-gyűjteményét tekinthették meg a diákok és megismerkedhettek a szobrászat fejlődéstörténetével a műfaj többezer éves történetének legjellegzetesebb alkotásaival.

Első napi programunk folytatásaként Nyitra várát és a belvárost járhatták be, mely után Nagyszombatra, a csoport szálláshelyére érkeztek.

A szépmíves kirándulás második napjától kizárólag a Felvidék képzőművészeti és kulturális emlékein volt a hangsúly. A csoport reggel Kodály Zoltán szülővárosába, Galántára utazott, ahol diákjaink a Weber Antal által tervezett neogótikus stílusú Esterházy-kastély felújítás előtti állapotát tanulmányozhatták és betekintést nyerhettek a restaurátori munka előzetes felmérésének kulisszatitkaiba.

A következő úticél a Pálffy-család szomolányi várkastélya volt, melyet a magyar építészeti historizmus egyik legkiválóbb egyénisége, Alpár Ignác tervei alapján építettek a századfordulót követően. A jelzett turistaúton is megközelíthető épület hangulatos és reprezentatív belső tereiben rendre visszaköszöntek a városligeti Széchenyi-szigetre épült Vajdahunyad-vár jellegzetességei, hiszen azonos alkotókéz jegyeit viseli mindkét építészeti alkotás.

Szomolány megtekintése után egy igazi meglepetésprogram következett, melynek kápráztató gazdaságára talán senki sem számított, a szintén a Pálffy-családhoz kötődő vöröskői erődítmény. A műemlék gazdagon díszített Sala Terranája és jó állapotban megmaradt 16. századi védművei,120 méter mély kútja, valamint közép-európai szinten egyedülálló méretű kazamatái felülmúlják a budaiak méretét és a helyszínről alkozott addigi elképzeléseinket egyaránt. Az erődre épített kastély méretét és eredeti tárgyait tekintve páratlanul gazdag képet mutat mintegy négy évszázad főúri ízléséről, életmódjáról, történetéről és művészetéről. Különösen emlékezetessé tette a kastélylátogatást az, hogy a csoport néhány lemaradozó tagját megvendégelték a kastélyban éppen akkor zajló lakodalomban is.

  Vöröskő után Pozsony volt a következő állomás és fő programként a Szlovák Nemzeti Galéria bejárása. Az épület szintén egy erősen átépített és modernizált Esterházy-palota, ahol több kiállítást is megtekinthettek a résztvevők. A kiállítások közül a legérdekesebbnek a „Plody sváru - Obraz osmanskej prítomnosti” (A viszály gyümölcsei – az oszmán jelenlét leképeződése címet viselő tárlat bizonyult, talán azért is, mert a kiállított anyag jelentős részét a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönözte. és kirándulásunk keretes szerkezetét is példázta: az első napon meglátogatott tatai kastély főúri galériájában megismert, a vezekényi csatában hősi halált halt és a nagyszombati jezsuita templomban eltemetett négy Esterházy-unokatestvér újabb portréit és nagyszombati dísztemetésüket ábrázoló korabeli festményt is megcsodálhattuk az egyik teremben.

Emlékezetes, tartalmas és szakmailag magas színvonalú volt a három nap – nehéz feladat lesz jövőre hasonlót szervezni. A túra résztvevői nevében köszönet illeti Nagy Barbara igazgatóhelyettes asszonyt a koncepcióalkotás, a szervezés és a lelkiismeretes  lebonyolítás érdekében végzett páratlanul értékes munkájáért!