„A kézművesipar története Magyarországon” című kötet bemutatója

2024. november 14-én, csütörtökön 14 órakor mutatták be a Humán Tudományok Kutatóházában a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa,  Szulovszky János szerkesztésében megjelent A kézművesipar története Magyarországon című kötetet.

Az érdeklődőket Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese és Vassné Bojta Amina, a Hauszmann Alapítvány főigazgatója köszöntötte. A tanulmánykötetet Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium   Főosztályának főosztályvezetője ismertette.

Szende László a bemutató során hangsúlyozta az első ízben 2005-ben megjelent, napjainkra új és releváns kutatási eredményekkel aktualizált kötet komplex erényeit és társadalmi hasznosíthatóságát. A tudományos és ismeretterjesztő igényeknek egyaránt megfelelő kiadvány a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában és a Hauszmann Alapítvány támogatásával jelent meg 2024-ben, 296 lapján mintegy 40 közgyűjteményből származó 487 illusztráció kapott helyet. A 9–21. századi kézművesség és kézművesipar szintézisének szerzői között a történészek mellett levéltáros, régész és néprajzkutató szerzők egyaránt képviseltették magukat, munkájukat pedig kutatók és alkotók is haszonnal forgatják majd.

Hogyan tanúskodnak a vasművesség emlékei az avar‒magyar együttélésről? Milyen mesterségeket űztek Árpád fejedelem Kárpát-medencében letelepedő magyarjai? Mit tudunk ma az ún. szolgáló népek rendszeréről? Milyen kapcsolódások mutatkoznak az ókori római művelődésből ismert hét szabad művészet és a kézművesség középkori csoportosítása között? Hogyan bontakozott ki, majd alakult át a magyarországi céhrendszer? Mi jellemezte a három részre szakadt ország kézművességét? Milyen problémákat okozott a 18. század húszas éveitől kezdve a céhek bezárkózása, és milyen állami beavatkozások történtek a céhes visszaélések felszámolása érdekében? A gyáripar hogyan hatott a különböző kézművesiparokra? Milyen mentalitásbeli különbségek mutatkoztak a két világháború közötti iparosnemzedékek között? Az államszocializmus évtizedei alatt milyen esélyei voltak a magánkisipar fennmaradásának? Hogyan szorult satuba a „maszek”, s miként lazult a rá nehezedő nyomás? A rendszerváltás után milyen adottságok segítették elő a sikeres kézműves-karriert? A harmadik évezredben van-e még helye, létjogosultsága a kézművességnek? Mindezekre a kérdésekre – és még sok minden másra – választ nyújt a kötet.

Ament-Kovács Bence