Írta: Mészáros Dávid
2022. november 26. 13:00
Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.
Amikor 2021-ben sikerrel befejezték a budavári Szent István-terem újraalkotását, a szakembereknek le kellett vonniuk egy fontos tanulságot: rendkívül nehéz volt találni az országban olyan szépmíves mestereket, akikben megvan az a mesterségbeli tudás és kézügyesség, amely a századfordulós és más történelmi épületek díszítőelemeinek elkészítéséhez szükséges.
Az elmúlt mintegy 150 év során a nagy ipari vállalatok futószalagon gyártott termékei olyan szinten „egyeduralomra törtek”, hogy sajnos rengeteg hagyományos szakmát szorítottak perifériára, már-már a kihalás szélére. Ezek a gondolatok is elhangzottak azon a konferencián, amelyet a Hauszmann Alapítvány szervezett 2022. november 24-én a budai Várban található Főőrség épületében.
A Hauszmann Alajos öröksége – Hagyomány és modernitás című rendezvényen Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed és a Citadella megújításáért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte: a budai Vár újjáépítése nem csak arról szól, hogy a Hauszmann-i épületek kívülről-belülről visszanyerjék eredeti fényüket. Ugyanilyen fontos cél, hogy feltámasszák mindazt a szellemi és gyakorlati tudást, amit századfordulós eleink tudtak.
A Szent István-terem egykori bútorzatát, kandallóját, csillárjait, minden egyes díszítőelemét azért volt nehéz újraalkotni, mert az egész országban kevesen rendelkeznek a szükséges tudással. Ahogy Fodor Gergely fogalmazott:
„Mint tűt a szénakazalban, úgy kerestünk üvegművest, szobrászt, famegmunkáló szépművest, fémművest vagy éppen művészi érzékkel rendelkező festőt, akikre ma is úgy vigyázunk, mint a hímes tojásra.”
Madaras Bence, a Hauszmann Alapítvány Kuratóriumának elnöke részletesen ismertette a célokat és az eddigi eredményeket: fontos, hogy mihamarabb megkezdődhessen a kihalófélben lévő kézmíves mesterségek oktatása. Ehhez fel kellett kutatni azt a kevés művelőt, akik személyesen adhatják át tudásukat a jövő nemzedékeinek, hasonlóképpen, mint a régi céhes világban.
A képzés 2023 őszétől indul Budapesten, a Kisképzővel együttműködésben, négy szakirányban: szobrászszépmíves, üvegszépmíves, famegmunkáló-szépmíves és fémszépmíves. Az egyes szakok között átjárhatóságot is biztosítanak. Az oktatás központja, elkészülte után, a Hauszmann Alajos egykori szentendrei nyaralója mellett felépülő Annavölgyi Iparművészeti Szakgimnázium lesz, amely a ma már a Hauszmann Alapítvány tulajdonában álló volt honvédségi üdülő helyét foglalja el.
A képzés nagyban fogja segíteni, hogy a Budapesten (és az ország más pontjain) zajló történelmi épületek és épületrészek helyreállításakor kevesebb gyakorlati akadály merüljön fel, így a munka sem lassul le. Madaras Bence azt is hangsúlyozta, hogy Hauszmann Alajos ugyanúgy kétkezi munkával, kézmíves mesterségekkel kezdte szakmai életét, mielőtt Magyarország egyik építészóriásává vált, s ennek szellemében szeretnék szerteágazó tudással felvértezni a képzésen résztvevő diákokat.
Az építész egykori annavölgyi villáját, amelyet a háború után elbontottak, most újra felépítik, és abban alakítják ki a Hauszmann Emlékházat – ez is az alapítvány egyik fontos feladata. Szóba került még az alapítvány tulajdonában lévő szentendrei területeken egy helyi tanösvény létrehozása, valamint kiadványok megjelentetése (elsőként Hauszmann naplójának kritikai kiadása, majd egy Thék Endre-emlékkötet).
A Hauszmann-konferencián intézményvezetők, építészek, történészek, művészettörténészek osztották meg ismereteiket, melyek mind kapcsolódnak a művészi értékű kézműves szakmák oktatásához, és azok megújításához. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség szakmai tanácsadója a mai építészet digitális segédeszközeire hívta fel a figyelmet, amelyekkel a múlt kincseit is gyönyörűen rekonstruálni lehet: ma már ott tart a technológia, hogy például egy részletgazdag, de fekete-fehér Klösz György-fotóból is teljes természetességgel lehet visszanyerni az eredeti színeket, de a 3D-s nyomtatással készült makettek jelentősége is ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években.
Szinte minden díszes épület vagy épületrész rekonstrukciója során felmerültek gyakorlati akadályok. Ezek közül a legnagyobb kihívást a Szent István-terem újraalkotása jelentette – hangsúlyozta Finta Sándor, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese. Mivel egyetlen eredeti minta sem maradt meg, a csillárizzók díszítéseit eredeti fotók alapján, üvegművész készítette el. A textilmunkákhoz olasz, francia és német manufaktúrák segítségére is szükség volt.
Az egyik legmerészebb vállalkozás az Árpád-házi királyokat ábrázoló pirogránit festmények újrakészítése volt. Ezeket különleges üvegégetési módszerrel lehetett újraalkotni. Az egyik ilyen festmény az utolsó üvegégetési fázisnál keresztbe repedt. A gyors helyreállítás olyan tudást és precizitást kívánt, amelyre nagyon kevesen képesek – ez is igazolja, hogy szükség van a jól képzett, tehetséges kézmíves mesterekre.
A konferencián Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója az európai kitekintésű középkori kőfaragó mesterségről tartott előadást, mely a XIX. század során egyfajta reneszánszát élte, és számos, a középkorban félbehagyott épület folytatását és befejezését tette lehetővé (például a kölni dómét). A Hauszmann-napló kritikai kiadásáról szóló előadásban Karácsony Rita szerkesztő és művészettörténész említette, hogy a neves építész a személyes naplója mellett hosszú szakmai önéletrajzot is írt. Több élményéről mindkét írásában beszámol, de teljesen más szemszögből, olykor egymásnak ellentmondó benyomásokat keltve az olvasóban. A további előadások a kézművesörökségről, valamint a korábbi korszakok építési és műipari oktatásáról nyújtottak összefoglalót.
Hauszmann Alajos nemcsak a magyar mesteremberek alkalmazásához ragaszkodott, hanem ahhoz is, hogy az építész behatóan ismerje azokat a kétkezi, kézmíves mesterségeket, amelyek az építkezés gyakorlati oldalát adják. Ebben a szellemben született az az értékmegőrző vállalkozás, hogy ezek a mesterségek ne vesszenek ki az egyetemes magyar közkincsek sorából. A gyakorlati terep mindehhez adott, hiszen újjáépül a Vöröskereszt-egylet székháza, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota, majd maga a Budavári Palota is. A szépmívesek lesznek a város ékesítői.
Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket - pestbuda.hu
Fodor Gergely kormánybiztos köszöntője a Hauszmann-konferencián
A 2021-ben újjászületett budavári Főőrség épülete, a konferencia helyszíne, ahol a szépmíves mesterségek oktatásáról hallhattunk részleteket
A Hauszmann-konferencián a történelmi épületek díszítőművészetéről is szó esett
Kiemelni is nehéz bármelyiket a Szent István-terem remekművei közül. Akár székre, csillárra és mennyezetre, vagy kandallódíszekre tekintünk, újraalkotásukhoz nem pusztán XXI. századi megoldásokra volt szükség
Madaras Bence kuratóriumi elnök előadása az alapítvány céljairól és terveiről
Az elmúlt évek sikeres újjáépítései között szerepel a Hauszmann-rámpa (balra) és a Lovarda épülete (jobbra) is
Újdonság a rekonstruált Hauszmann-rámpa falán: a föld alatti régészeti tér kapubejáratát 27 dombormű díszíti, amelyek a budai Várral kapcsolatos történelmi jeleneteket ábrázolják
A visszaépülő Vöröskereszt-székház makettje éjszakai világítással illusztrálva a Budapesti Történeti Múzeumban
Szakmai látogatás a tavaly újjászületett Szent István-teremben
Három Árpád-házi király, Szent László, Könyves Kálmán, és III. Béla alakja a Szent István teremben. Ezek a Zsolnay-pirogránit képek a legtörékenyebb díszítőelemek közé tartoznak
A Hauszmann Alapítvány
központi elérhetőségei
Székhely és levelezési cím:
1013 Budapest,
Döbrentei u. 10. II/1.
E-mail:
info@hauszmannalapitvany.hu