Hauszmann Konferencia

Thék Endre, Róth Miksa, Jungfer Gyula nyomában – Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket

Írta: Mészáros Dávid

2022. november 26. 13:00

Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.

Amikor 2021-ben sikerrel befejezték a budavári Szent István-terem újraalkotását, a szakembereknek le kellett vonniuk egy fontos tanulságot: rendkívül nehéz volt találni az országban olyan szépmíves mestereket, akikben megvan az a mesterségbeli tudás és kézügyesség, amely a századfordulós és más történelmi épületek díszítőelemeinek elkészítéséhez szükséges.

Az elmúlt mintegy 150 év során a nagy ipari vállalatok futószalagon gyártott termékei olyan szinten „egyeduralomra törtek”, hogy sajnos rengeteg hagyományos szakmát szorítottak perifériára, már-már a kihalás szélére. Ezek a gondolatok is elhangzottak azon a konferencián, amelyet a Hauszmann Alapítvány szervezett 2022. november 24-én a budai Várban található Főőrség épületében.

A Hauszmann Alajos öröksége – Hagyomány és modernitás című rendezvényen Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed és a Citadella megújításáért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte: a budai Vár újjáépítése nem csak arról szól, hogy a Hauszmann-i épületek kívülről-belülről visszanyerjék eredeti fényüket. Ugyanilyen fontos cél, hogy feltámasszák mindazt a szellemi és gyakorlati tudást, amit századfordulós eleink tudtak.

A Szent István-terem egykori bútorzatát, kandallóját, csillárjait, minden egyes díszítőelemét azért volt nehéz újraalkotni, mert az egész országban kevesen rendelkeznek a szükséges tudással. Ahogy Fodor Gergely fogalmazott:

„Mint tűt a szénakazalban, úgy kerestünk üvegművest, szobrászt, famegmunkáló szépművest, fémművest vagy éppen művészi érzékkel rendelkező festőt, akikre ma is úgy vigyázunk, mint a hímes tojásra.”

Madaras Bence, a Hauszmann Alapítvány Kuratóriumának elnöke részletesen ismertette a célokat és az eddigi eredményeket: fontos, hogy mihamarabb megkezdődhessen a kihalófélben lévő kézmíves mesterségek oktatása. Ehhez fel kellett kutatni azt a kevés művelőt, akik személyesen adhatják át tudásukat a jövő nemzedékeinek, hasonlóképpen, mint a régi céhes világban.

A képzés 2023 őszétől indul Budapesten, a Kisképzővel együttműködésben, négy szakirányban: szobrászszépmíves, üvegszépmíves, famegmunkáló-szépmíves és fémszépmíves. Az egyes szakok között átjárhatóságot is biztosítanak. Az oktatás központja, elkészülte után, a Hauszmann Alajos egykori szentendrei nyaralója mellett felépülő Annavölgyi Iparművészeti Szakgimnázium lesz, amely a ma már a Hauszmann Alapítvány tulajdonában álló volt honvédségi üdülő helyét foglalja el.

A képzés nagyban fogja segíteni, hogy a Budapesten (és az ország más pontjain) zajló történelmi épületek és épületrészek helyreállításakor kevesebb gyakorlati akadály merüljön fel, így a munka sem lassul le. Madaras Bence azt is hangsúlyozta, hogy Hauszmann Alajos ugyanúgy kétkezi munkával, kézmíves mesterségekkel kezdte szakmai életét, mielőtt Magyarország egyik építészóriásává vált, s ennek szellemében szeretnék szerteágazó tudással felvértezni a képzésen résztvevő diákokat.

Az építész egykori annavölgyi villáját, amelyet a háború után elbontottak, most újra felépítik, és abban alakítják ki a Hauszmann Emlékházat – ez is az alapítvány egyik fontos feladata. Szóba került még az alapítvány tulajdonában lévő szentendrei területeken egy helyi tanösvény létrehozása, valamint kiadványok megjelentetése (elsőként Hauszmann naplójának kritikai kiadása, majd egy Thék Endre-emlékkötet).

A Hauszmann-konferencián intézményvezetők, építészek, történészek, művészettörténészek osztották meg ismereteiket, melyek mind kapcsolódnak a művészi értékű kézműves szakmák oktatásához, és azok megújításához. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség szakmai tanácsadója a mai építészet digitális segédeszközeire hívta fel a figyelmet, amelyekkel a múlt kincseit is gyönyörűen rekonstruálni lehet: ma már ott tart a technológia, hogy például egy részletgazdag, de fekete-fehér Klösz György-fotóból is teljes természetességgel lehet visszanyerni az eredeti színeket, de a 3D-s nyomtatással készült makettek jelentősége is ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években.

Szinte minden díszes épület vagy épületrész rekonstrukciója során felmerültek gyakorlati akadályok. Ezek közül a legnagyobb kihívást a Szent István-terem újraalkotása jelentette – hangsúlyozta Finta Sándor, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese. Mivel egyetlen eredeti minta sem maradt meg, a csillárizzók díszítéseit eredeti fotók alapján, üvegművész készítette el. A textilmunkákhoz olasz, francia és német manufaktúrák segítségére is szükség volt.

Az egyik legmerészebb vállalkozás az Árpád-házi királyokat ábrázoló pirogránit festmények újrakészítése volt. Ezeket különleges üvegégetési módszerrel lehetett újraalkotni. Az egyik ilyen festmény az utolsó üvegégetési fázisnál keresztbe repedt. A gyors helyreállítás olyan tudást és precizitást kívánt, amelyre nagyon kevesen képesek – ez is igazolja, hogy szükség van a jól képzett, tehetséges kézmíves mesterekre.

A konferencián Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója az európai kitekintésű középkori kőfaragó mesterségről tartott előadást, mely a XIX. század során egyfajta reneszánszát élte, és számos, a középkorban félbehagyott épület folytatását és befejezését tette lehetővé (például a kölni dómét). A Hauszmann-napló kritikai kiadásáról szóló előadásban Karácsony Rita szerkesztő és művészettörténész említette, hogy a neves építész a személyes naplója mellett hosszú szakmai önéletrajzot is írt. Több élményéről mindkét írásában beszámol, de teljesen más szemszögből, olykor egymásnak ellentmondó benyomásokat keltve az olvasóban. A további előadások a kézművesörökségről, valamint a korábbi korszakok építési és műipari oktatásáról nyújtottak összefoglalót.

Hauszmann Alajos nemcsak a magyar mesteremberek alkalmazásához ragaszkodott, hanem ahhoz is, hogy az építész behatóan ismerje azokat a kétkezi, kézmíves mesterségeket, amelyek az építkezés gyakorlati oldalát adják. Ebben a szellemben született az az értékmegőrző vállalkozás, hogy ezek a mesterségek ne vesszenek ki az egyetemes magyar közkincsek sorából. A gyakorlati terep mindehhez adott, hiszen újjáépül a Vöröskereszt-egylet székháza, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota, majd maga a Budavári Palota is. A szépmívesek lesznek a város ékesítői.

Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket - pestbuda.hu